KVM


Mivel foglalkozik a közösségi videó-marketing?

A közösségi oldalak megjelenése a marketinget is átalakította, annak egy új válfaját hozta létre. A közösségi marketing, azon belül is a videó-marketing arra kínál lehetőséget, hogy nagy tömegeket érjünk el tartalmainkkal, amelyek organikusan terjedhetnek, akár vírusként.

A közösségi oldalak erőssége, hogy a hagyományos reklámozás egyoldalú kommunikációját interaktív folyamattá tették. A közösségi oldalakon a cégek nem csak az emberekhez beszélhetnek, de beszélgethetnek is velük – kikérhetik véleményüket, válaszolhatnak kérdéseikre, bevonhatják őket értékteremtő folyamatokba. Ily módon nem csak az elérés növelhető, de egyben az elköteleződés is, és rendkívül értékes információkat szerezhetünk a révén közvetlenül a célközönségünktől.

Miért a videó?

A videós tartalmak előnye, hogy az információ könnyen és gyorsan átadható, ügyes stratégiával jobban elköteleződhet a célközönség, és sokkal nagyobb terünk nyílik kreatív tartalomgyártásra is, mint például a szöveges tartalmak vagy egyszerű képek esetén.

A tartalommarketingben a vírus maga az üzenet, a hordozó a közönség, a katalizátor pedig érzelmi kötődésük a tartalomhoz. Az úgynevezett logikusan reklámozás során magát a terméket vagy szolgáltatás akarjuk eladni a közönségnek, s ezért ezekről adunk információkat. Ezzel azonban kizárólag azokra hatunk, akiket érdekel a termék, és nem számíthatunk arra, hogy egy szűk körön belül továbbosztják majd a tartalmat. Egy videó, amely bemutatja például egy szerszám működését, meggyőzheti arról a megtekintőt, hogy az hasznos lehet, ettől azonban még nem fogja üzenőfalán megosztani a barátaival.

Értelem és érzelem

A tartalommarketing a termékek és szolgáltatások értékesítése helyett a hangsúlyt arra helyezi, hogy a célközönséggel a brandet megismertesse. Egy érzelmi reakciót kiváltó videóval, amely humoros, szomorú, cselekvésre ösztönöz vagy éppen érdekességével kelti fel a figyelmet. A világ legnagyobb márkái közül számos felismerte már ennek előnyeit – a Coca-Cola, a Nike és számos más nagy név is olyan tartalmakat igyekszik előállítani, amelyek egy életérzést mutatnak be.

A sportszergyártóknál megfigyelhető, hogy az általuk készített videókban nem a legújabb futócipőt reklámozzák, hanem magát a sportot, az életstílust. Hatásos, képi és zenei világukban is lendületes videóik arra hívnak fel, hogy változtassunk saját életünkön – terméket sokszor egyáltalán nem is láthatunk, a brandet azonban tudattalanul is összekapcsoljuk az érzelmi reakcióval.

Gondolhatunk arra is, hogyan reklámozzák ma a mobiltelefonokat – mindennapi tevékenységeket láthatunk, bulizó fiatalokat, strandot, olyan üzenetekkel, amelyek nem vásárlásra biztatnak, hanem arra, hogy érezzük jól magunkat. Az, hogy a termék, a brand megjelenik a reklámban, akármilyen kis mértékben is, segít a „feelgood” életérzést összekapcsolni ezzel.

Jonah Berger és Katherine L. Milkman 2010-ben készült tanulmánya, melyet a Wharton Üzleti Iskolában készítettek el, több értékes következtetéssel is szolgált. Eszerint:

  • A negatív tartalomnak kisebb az esélye a vírussá válásra, mint a pozitívnak.
  • A lenyűgöző, meglepő vagy humoros tartalmakat nagyobb valószínűséggel osztják meg.
  • A szomorúságot kiváltó tartalom is vírussá válhat, ám kisebb eséllyel.
  • A haragot kiváltó tartalomnak ugyanakkor nagy az esélye arra, hogy sok megosztást érjen el.

Egy videónál a szöveggel, vizuális és hanghatásokkal egyaránt hathatunk a közönségre, megerősíthetjük a kívánt hatást, míg például a szöveges tartalmak esetén erre nincsen lehetőségünk.

Miért a közösségi oldalak?

Miért lehet tehát hatékonyabb a közösségi média, mint a hagyományos reklámozás? Miért a Facebookon tegyünk közzé egy videót, ha leadhatjuk azt főműsoridőben is?

A kampány szempontjából kézenfekvő, hogy a költségeket a töredékükre szoríthatjuk le – gyakorlatilag csak a videó elkészítése és adott esetben a promóció kíván meg pénzügyi forrásokat, ám ezek összesen sem érik el azt az összeget, amennyibe egy tévéreklám kerülne.

A mérhetőség is fontos szempont. Egy tévéhirdetés esetén legfeljebb arról lehet elképzelésünk, hogy mekkora lehetett az adó nézettsége, amikor lement a reklám. Nem tudjuk azonban, hogy a nézők éppen a konyhában készítettek-e szendvicset, hogy reklám közben átkapcsoltak-e gyorsan valahová, vagy hogy sikerült-e őket megragadnunk valamennyire. A közösségi videó-marketing esetén azonban pontosan tudhatjuk, hogy egy videót hányan néztek meg, hányan osztottak meg, első kézből láthatjuk a reakciókat – mérhető eredményeket kapunk.

És ami még fontosabb: a felhasználók nem húsz másik hirdetés között, egy tömegmédiumban találkoznak a tartalommal, hanem saját ismerőseik ajánlják azt nekik, személyesen.

Összegezve: egy közösségi videó-marketing kampány célja a láthatóság növelése, melynek érdekében a tartalommarketing eszközeit felhasználva éri el, kötelezi el acélközönséget, közvetlen, interaktív módon. Ezzel pedig a hagyományos reklámkampányok hatékonyságát sokszorosan felülmúlhatja, még ha sokszor közvetetten érzékelhetjük is csak pozitív hatásait.


s

Üzleti Videó Hírmorzsák


Az Üzleti Videó Hírmorzsák olvasói különleges élményeket, információkat és hasznos tanulmányokat kapnak az Üzleti Videózásról. Iratkozzon fel most!

Nevem*:
Email címem*:
 

Featuring Recent Posts WordPress Widget development by YD